Műanyag komposztáló – ha fontos a gyorsaság

A műanyag komposztáló pillanatok alatt felállítható. Csak összepattintjuk a négy oldalrészt, rátesszük a fedőt – és kész is. Amellett, hogy gyorsan felállítható, rekordidő alatt feldolgozza a kerti hulladékot, ezért nevezik gyorskomposztálónak vagy termikus komposztálónak is. A komposztálás házilagos kivitelezéséhez nincs ennél gyorsabb megoldás.

Mi az a termikus komposztáló?

A termikus komposztálók zárt műanyag komposztáló ládák. Nagyméretű, zárható töltőnyílással rendelkeznek és szellőzőnyílások találhatók az oldalfalaikon. A jó minőségű modellek falai viszonylag vastagok és hőszigeteltek. És pontosan ez az oka nagy teljesítményüknek.

Hogy működik a műanyag komposztáló?

A termikus komposztáló belsejében a benne zajló bomlási folyamatok miatt folyamatosan magas hőmérséklet uralkodik, még hideg napokon is. A komposztban lévő mikroorganizmusok szaporodnak, és a kerti hulladékot rekordidő alatt humusszá alakítják. A termikus komposztáló belsejében a hőmérséklet ideális esetben akár 70 Celsius-fokra is felemelkedik. Ez azért is jó hír, mert ez a hőmérséklet már a legtöbb gyommagot is ártalmatlanná teszi.

A komposzt akkor érett, amikor a növényi maradványok egyöntetű, morzsalékos, sötét anyaggá, humusszá változtak. A humusz a tartály alján található praktikus fülek segítségével alulról távolítható el a tartályból.

Mivel a kerti komposztálót felülről töltjük fel, a kész komposztot akkor is eltávolíthatjuk, ha még nem a teljes tartalom változott humusszá. Az alsó fedél megfelelően nagy mérete megkönnyíti a kész humusz eltávolítását.

Fontos a hulladék megfelelő rétegezése. Ideális esetben csak nyolc hétbe telik, amíg a hulladék teljesen lebomlik, anélkül, hogy komposztgyorsítókra, például mészre lenne szükség. Egy hagyományos, nyitott komposzthalomban akár három évig is eltart, amíg a növényi maradványok komposzttá alakulnak. Nem csoda, hogy a műanyag komposztálót gyorskomposztálónak is nevezik.

A termikus komposztáló láda előnyei

• Sebesség - Az anyagok ideális keverési arányával és a komposztgyorsítók támogatásával már kettő-négy hónap elteltével elkészülhet a komposzt.
• Megkíméljük magunkat egy „rendetlen” komposzthalom látványától a kertben.
• A termikus komposztálók teljesen egérbiztosak, megfelelő védőrácsokkal vannak ellátva.
• Az alsó csappantyún keresztül könnyen és kényelmesen eltávolíthatjuk a kész komposztot.
• A nyitott kerti komposztálókhoz képest jóval magasabb hőmérsékletnek köszönhetően a termikus komposztálók nem szórják szét a gyommagot a kertben. A magas hőmérséklet tönkreteszi a magok csírázási képességét.
• A kiváló minőségű duplafalú modellek még hideg időben is megbízhatóan működnek, amikor a nyitott komposzthalmok már régen szüneteltetik működésüket.
• A termikus komposztálók úgynevezett gyors- vagy mulcsos komposztot állítanak elő, amely tápanyagban gazdagabb, mint a nyílt rendszerből kikerülő komposzt. Az eső ugyanis nem tudja kimosni semmit a tápanyagokat a zárt edényekből. A komposzt ezért tökéletes talajtakarásra és talajjavításra.

A termikus komposztáló hátrányai

• A termikus komposztálók különböző méretekben kaphatók, azonban sokszor kicsinek találják őket. Annyi biztos, hogy nagy, sok levágott faággal rendelkező kertekhez általában nem elegendő a termikus komposztáló.
• A műanyag komposztáló láda sokszor drágább, mint a falécekből készült nyitott fajta.
• A termikus komposztálók megfelelő feltöltése több munkát jelent, mint a nyitott komposzthalomé. A kerti hulladékot előre fel kell aprítani, és jobban oda kell figyelni a rétegezésére is. A levágott fűnek néhány napig száradnia kell, mielőtt a termikus komposztálóba kerül. A komposztra kerülő hulladékot úgy aprítsuk fel, mintha a zöldhulladékos zsákba kerülnének.
• A zárt fedél megakadályozza a csapadék bejutását, vagyis a komposzt bizonyos körülmények között kiszáradhat. Ezért havonta egyszer meg kell öntözni a komposztáló tartalmát.
• A fekete vagy zöld műanyag tartályok megjelenése nem mindenkinek tetszik. Azonban, ha akarjuk, könnyedén eltakarhatjuk nádszövettel, falécekkel, nagyobb növényekkel.

A műanyag komposztáló mérete

A kerttulajdonosok tudják, hogy a kiskertekben mennyi növényi maradvány keletkezik egy-egy fűnyírás vagy favágás, metszés után. Ha termikus komposztálót választunk, az inkább nagy legyen. Jó nagy. Az is meg fog telni.

A szokásos modellek 400 és 900 liter közötti űrtartalommal rendelkeznek. A kisebbek akár 100-200 négyzetméteres kertekhez ideálisak nagy metszés nélkül. A nagyobb komposztálók akár 400 négyzetméteres kertekbe is megfelelők lehetnek.

Hová tegyük a műanyag komposztálót?

A termikus komposztálóknak sík felületre van szükségük, amely közvetlenül érintkezik a kerti talajjal. Meggyorsíthatjuk a komposztálódás folyamatát, ha gilisztákat teszünk az edénybe.

Ne tegyük a tartályt tűző napra, a termikus komposztálók inkább félárnyékban működnek a legjobban.

Általánosságban elmondható, hogy - akár termikus komposztálót, akár nyitott komposzthalmot használunk – a levágott növények helyes adagolása esetén nem kell kellemetlen, rothadó szagokra számítani. Ez különösen fontos a termikus komposztálóknál. Minél kisebbre aprított a bevitt anyag, és minél kiegyensúlyozottabb a száraz és nedves anyagok aránya, annál gyorsabban megy végbe a rothadás.

Ha hetente sok levágott fű keletkezik a kertben, akkor a termikus komposztáló "megfulladhat", ami nyáron rossz szagokat eredményezhet. A levágott pázsitot mindig hagyjuk száradni néhány napig, majd keverjük össze valamilyen száraz anyaggal, például aprított fűvel, szalmával, szakadt tojásdobozokkal vagy újságpapírral.

Tipp: Töltéskor időnként tegyünk bele néhány maréknyi kész komposztot, pár gilisztát vagy komposztgyorsítót. Akkor még gyorsabb lesz a folyamat!

Jó munkát!